Ma is közzétette szokásos, napi jelentését a brit védelmi minisztérium az ukrajnai háborúról. Ma elsősorban az orosz Ka-52-es harci helikopterek veszteségeiről értekeztek.
Az orosz mozgósítással párhuzamosan elkezdtek fehérorosz ellenzéki körökben arról pletykálni, hogy Alekszandr Lukasenka fehérorosz vezető Vlagyimir Putyin nyomására nyolc hónap után katonákat küldene Ukrajnába. Lukasenka elnök a pletykákra reagálva eleinte viccelődni kezdett, az elmúlt napokban azonban sokkal tüzesebb retorikát kezdett el alkalmazni, mind Ukrajnával, mind pedig a NATO-val szemben. Közben pedig ismét intenzívvé vált az orosz haditechnika mozgása az országban és egy közös, belarusz-orosz harccsoport is létrejött. Mindazonáltal a legtöbb nyugati elemző továbbra is úgy gondolja, nem valószínű, hogy Lukasenka egyhamar megindítja katonáit Ukrajna ellen, ennek pedig egy oka van: a fehérorosz haderő képességei elhanyagolhatók mind az orosz, mind pedig az ukrán haderőhöz képest. Mivel a belarusz katonai beavatkozás jó eséllyel katasztrofálisan végződne Minszk számára, talán továbbra is sikerül elkerülni, hogy Lukasenka nyíltan beszálljon az ukrajnai háborúba.
Saját fejlesztésű harci helikoptereket állított rendszerbe az indiai légierő. A helikoptereket várhatóan a Pakisztánnal és Kínával közös határok mentén fogják használni - írja a Wall Street Journal.
Érdekes elemzést tett közzé a herszoni helyzetről Roman Szaponyikov orosz haditudósító Telegram-csatornáján. Mint ismert, a napokban az ukrán fegyveres erők áttörték az orosz védvonalakat Ukrajna déli részén, Szaponyikov ennek vélt vagy valós okairól írt beszámlolót.
Alapvetően igaz, hogy a háború első napjai óta rendszeresek nyugati és ukrán forrásokból azok a jelentések, melyek szerint az orosz haderőt már csupán egy hajszál választja el a totális összeomlástól: a leggyakrabban a precíziós csapásmérő eszközök és az élőerő hiányát emlegetik a szakértők. Bár ezeknek a jelentéseknek egy része egészen biztosan túlzó, most először a háború folyamán valóban úgy tűnik, hogy komoly problémákkal küzd az orosz haderő, melynek hatása van már Oroszország belső és regionális politikai dinamikájára is.
A fél világra ráijesztett Oroszország, amikor a 2015-ös győzelmi napi parádén végig gurultak az első T-14 Armata harckocsik. Moduláris, automatizált, elképesztően jól védett, újfajta fegyverzettel felszerelt – úgy tűnt, hogy Moszkva bemutatta a világ első valódi, negyedik generációs harckocsiját. Azóta eltelt hét év. Oroszország a második világháború óta nem látott intenzitású konfliktust hozott Európára. A frontvonalakon azonban szinte teljes egészében csak szovjet harckocsik dolgoznak, az Armatákat továbbra is csak parádékon, katonai látványbemutatókon láthatjuk. Pedig a háború kiváló lehetőséget adott volna az orosz hadiiparnak arra, hogy megmutassa: mennyivel jobb is az Armata minden más harckocsinál. Arra, hogy mégis miért maradtak otthon a "szupertankként" emlegetett harcjárművek, illetve hogy miért terítik őket külföldi vevőknek ahelyett, hogy orosz harckocsizóknak gyártanák őket, többféle magyarázat is van.
Orosz közlések szerint az elmúlt hetek során több folyami átkelést is megpróbált véghez vinni az ukrán haderő Enerhodar környékén, melyet minden egyes alkalommal visszavert az orosz haderő. Egészen idáig semmilyen bizonyítékot nem lehetett látni ezekről a katonai akciókról: tegnap viszont publikált egy videót az orosz védelmi minisztérium, melyen egy állítólagos ukrán bárkával számol le egy Ka-52-es harci helikopter. Kiderült azonban: a videón nem egy hajó, hanem egy befejezetlen híd betonoszlopja látható.
Bár meglehetősen korai temetni a Herszon-Mikolaiv térségében indult ukrán ellentámadást, az pár nap után világossá vált, hogy vérfürdő lesz a dologból: a támadók oldalán (is) súlyosak a veszteségek és nagyon úgy tűnik, egyhamar nem sikerül eljutni a megyeszékhelyhez, Herszon városhoz. Bár egy ilyen támadóművelet, különösen nyílt terepen, egy megerősített védelemmel rendelkező nagyváros ellen senkinek sem lenne sétagalopp, az is kiütközött, hogy az ukrán fegyveres erők bizonyos kritikus fontosságú képességek híján indultak neki a támadásnak, részben emiatt is komolyak a veszteségek. Talán az is elmondható, hogy maga a támadás is egy kicsit elhamarkodott volt, bár Kijevet több szempontból is szorította az idő.
Újabb felvételek kerültek elő a mai indult Tajvan körüli kínai hadgyakorlaton résztvevő harci eszközökről, ezúttal helikoptereket videóztak le Kína Tajvanhoz egyik legközelebbi részén.
Az amerikai Bell Trextron aeronautikai vállalat a napokban bemutatta a Bell 360 Invictus támadó/felderítő helikopter első prototípusát. A két pilótával repülő helikopter a tervek szerint a legmodernebb elektronikai felszereléssel, és moduláris, drónok indítására is alkalmas fegyverrendszerrel lesz ellátva, ugyanakkor rendkívül olcsó lesz.
Egy orosz Ka-52-es harci helikopter pilótája alighanem a második születésnapját véste be a naptárba az Ukrajna fölötti harci bevetése után. A forgószárnyas fedélzeti kamerája videóra vette, ahogy egy ukrán légvédelmi rakéta egy hajszálra repül el a gép teste mellett, valószínűleg a helikopter L-370-es védelmi rendszere térítette el.
Oroszország védelmi minisztériuma azt állítja, hogy nagy pontosságúnak nevezett légi és szárazföldi fegyvereket vetett be az ukrajnai olajfinomítók és üzemanyagraktárak megsemmisítésére - írja a BBC.
Nemzetközi helikopter harcászati gyakorlatnak ad otthont 2022. június 7-24. között a Magyar Honvédség Pápa Bázisrepülőtér.
Az orosz légvédelem lelőtt tegnap egy ukrán Mi-24-es harci helikoptert Harkivnál és egy fegyvereket szállító repülőgépet Odessza körül – jelentette az orosz védelmi minisztérium. A látszólagos siker valójában azért nem feltétlen ünneplendő tényező azoknak, akik az orosz offenzívát támogatják Ukrajnában, mert az orosz hadvezetés lényegében elismerte ezzel, hogy három hónap után sem sikerült még ellenőrzésük alá vonni az ukrán légteret és továbbra is aktív az ukrán légierő.
Rengeteg szó esik az orosz-ukrán háborúban a nyugati Javelin és NLAW páncéltörő fegyverekről, viszont sokkal kevesebbet lehet hallani az ukránok saját fejlesztésű Sztugna (vagy Sztuhna) P fegyverrendszeréről, amely legalább annyira tizedeli az orosz páncélosállományt, mint a nyugati fegyverek; sőt, már két harci helikoptert is lelőttek vele. Mit tud a Sztugna-P? Tényleg olyan jó fegyver, netán jobb, mint az amerikai Javelin? Nézzük.
Ukrán katonai tisztviselők szerint Oroszország megnövelte erőfeszítéseit, hogy megsemmisítse az ukrán védelmet Luhanszk megyében, 15 harci helikopterrel erősítve meg az offenzívát – írja a CNN.
Talán még sosem láthattunk olyan videót, melyen a pilótafülkéből nézhetjük végig, ahogy egy orosz Szu-25-ös csatarepülőgép szárazföldi célpontokat támad. Nemrég kikerült a közösségi médiába egy Popaszna körül készült akcióvideó, melyen egy orosz pilóta szemszögéből nézhetünk végig egy Ukrajnát érő rakétatámadást.
Az ukrán haderőre specializálódott Military Land nevű blog látványos videót tett közzé a Twitteren ukrán helikopterekről.
Az ukrán haderő lelőtt tegnap egy újabb Ka-52-es harci helikoptert Ukrajna felett egy Sztugna-P páncéltörő rakétaindítóval, ezzel már legalább 13 Ka-52-est biztosan elvesztett az orosz légierő az Ukrajna ellen indított invázió során. Az újabb veszteség azt jelenti, hogy az orosz Ka-52-es állomány legalább 10%-a már megsemmisült Ukrajnában.
Ukrán források szerint szárazföldi páncélozott járművek semlegesítésére szolgáló Sztugna-P irányított páncéltörő rakétaindítóval (ATMG) lőttek le az ukrán deszantosok egy orosz Ka-52-es harci helikoptert. Ha igaz a hír, ez lehet az első olyan eset a világtörténelemben, hogy egy ATGM-mel lőttek le egy harci helikoptert.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Közben Moszkvából is fontos üzenetek érkeztek.
Jeruzsálemben valószínűleg nem örülnek
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
